Gépről az anyagra, a szitázás folyamata

Az elmúlt hetekben megtanultuk az alapokat, sorra vettük a szükséges eszközöket, alapanyagokat, választottunk egy mintát, amit el szeretnénk készíteni, és azt kellő felbontásban letöltöttük, megrajzoltuk… stb. egyszóval a számítógépünkön elérhetővé, nyomtathatóvá tettük.
Ebben az írásban innen folytatjuk a történetet. Az előzőektől eltérően most inkább képeken keresztül mutatom be a folyamatot, hiszen itt nagyon fontos, hogy lássuk is, hogy mi történik.
Fotoemulzió felhúzása a szitára
Készítsük elő a tiszta, száraz szitánkat, a felhúzó vályút és a fotoemulziót, amit használni szeretnénk.
Jó, ha van a közelben egy tiszta ecset is, így a fel nem használt emulziót annak segítségével még meg tudjuk menteni későbbi használatra.
Amire figyelni kell:
- a lehető leggyorsabban végezzük ezt a műveletet, vagy pedig sötét kamrában, mivel a fény (főleg napfény) reakcióba lép az emulzióval. Nem kell azért kapkodni, csak ne hagyjuk nyitva az emulziós tégelyt, és a felhúzás után gyorsan vigyük fénytől védett helyre a szitát.
- a szitára nem kell sok emulzió, a rá kerülő réteg legyen olyan vékony, amilyet csak tudunk húzni
Tegyünk emulziót a felhúzó vályúba úgy, hogy annak teljes hosszára jusson, majd a szita hátsó felét fogva, először ezt, majd a másik oldalt is vonjuk be egyenletesen az emulzióval.
Az utolsó képen már a szita mindkét oldala be van vonva a fotoemulzióval.
Amikor idáig megvagyunk, a bevont szitát tegyük fénytől védett, lehetőleg száraz, meleg helyre. Én erre a célra egy régi bőröndöt használok.
Hagyjuk megszáradni a szitán az anyagot, és amíg szárad, addig nyomtassuk ki a mintánkat. A száradás jó, meleg időben olyan 2-3 óra alatt megvan minden egyéb segítség nélkül, persze az iparban erre szárító gépet (vagy állványt) használnak, ami 10-15 perc alatt megszárítja a szitát. Nekem ilyenem nincs, szóval várok. :)
A minta nyomtatása
Amíg szárad a szitán sem kell unatkoznunk, hiszen ebben a fölös időben prímán elő tudunk mindennel készülni a visszalévő folyamatokhoz.
Ilyen előkészület a minta nyomtatása.
Amire figyelni kell:
- először mindig sima papírra nyomtassuk ki a mintát, és ezzel a próbanyomattal ellenőrizzük a nyomtató minőségét (jól kell, hogy fedjen a fekete, a képen látszik is, hogy ez a nyomtató így nem lesz jó nekem, így egy másikkal nyomtattam a fóliára -természetesen ellenőrzés után-), és a nyomtatott minta méretét a cél anyagon. A fólia egy nagyságrenddel ugyanis drágább a sima papírnál, így spóroljunk vele.
- a fóliára mindig feketével nyomtassunk
A minta kiégetése
Amint kezünkben van a száraz szita, és az átlátszó fóliára kinyomtatott minta neki is láthatunk a minta kiégetésének. Az égetés itt kicsit megtévesztő lehet, a procedúra alatt csupán fénynek tesszük ki a fotoemulziót, majd kimossuk a szitát, tűz és gyufa nem fog kelleni.
Helyezzük nem fényvisszaverő felületre a szitát (nálam ezt a sötét törölköző biztosítja) hátuljával felfelé (a szita hátulja az egyenes rész, tehát ahol a szitaszövet egy síkban van a kerettel). A szita felületére rakjuk rá a mintát tartalmazó fóliát, és ha van, akkor fedjük le egy üveglappal (csak, hogy nehogy elmozduljon vagy felgyűrődjön a fólia), vagy ragasszuk le átlátszó ragasztóval (cellux, tixó ki hogy nevezi :)). A szitától kb. 40 cm-re állítsuk be fixen, függőlegesen a fényforrásunk, majd kapcsoljuk be, és hagyjuk, had tegye a dolgát, olyan 7-8 percig (ez az idő erre a távolságra, és a Speedball fotoemulzióhoz lett kimérve, külön bejegyzésben írok a mérés módjáról).
Amire figyelnünk kell:
- a mintát csak addig égessük, amíg szükséges, de addig igen. A rövid ideig vagy túl sokáig kezelt minta sem lesz tökéletes nekünk (sokszor használható, de nem tökéletes).
- a mintát tükrözve helyezzük a szita hátuljára, mert ez a rész (a hátulja) fog a pólóra feküdni, tehát a szita a festéskor a hátuljára égetett minta tükörképét mutatja.
Amint letelt az idő, kapcsoljuk ki a lámpát, és a szitán már látni fogjuk, hogy a minta sárgásan megjelenik rajta. Nedvesítsük be a szitát, és kicsit hagyjuk ázni (1-2 perc).
Ezután nagy nyomással mossuk ki a mintát, tehát a minta mentén kezdjünk nagy nyomású vizet (nem kell meleg legyen, max. langyos) nyomni a szita hátuljára. 1-2 perc alatt feltűnik a kívánt minta a szitán, ellenőrizzük, hogy minden nem kívánt emulziót sikerült-e eltávolítanunk, majd sima nyomással és körömkefével kicsit a szita mindkét oldalát öblítsük át egyszer.
A mosást követően hagyjuk a szitát megszáradni. Már nem kell vigyáznunk a fénnyel, akár a teraszra is kitehetjük vízszintes helyzetben, hogy a nap hamarabb megszárítsa nekünk.
A póló festése
A festéshez stabil munkakörnyezet szükséges, sem a póló, sem a szita nem mozdulhat el a folyamat közben, mert a mintánk elmosódik. Én ennek ellenére egy vasalódeszkát használok festéshez, mert éppen elég helyet biztosít a művelethez, és így dolgom végeztével egyből vasalhatom is a pólót. Készítsük hát ki és simítsuk el a pólót, majd helyezzük rá a szitát úgy pozicionálva, hogy a minta a pólón végleges helyén legyen.
Annak érdekébe, hogy ne jusson festék oda, ahová nem szeretnénk, a szita széleit (ahol nem fedi az emulzió) ragasszuk le festő ragasztóval. A közelünkben helyezzünk el néhány újságpapírt, hogy a festést követően rájuk tudjuk pakolni a festékes eszközeinket, egyszóval készüljünk fel a piszkos munkára.
Amire figyelni kell:
- a pólóba, a festés helyére tegyünk be egy kartonlapot, vagy valamilyen egyéb papírt, anyagot, hogy elkerüljük azt, hogy a festék az anyagon át esetleg megfogja a póló másik oldalát is
Elérkeztünk a záró lépéshez, a tényleges festéshez, ami -talán sokaknak csalódást okozva- mindösszesen max. 2 percet vesz igénybe. A lényeg annyi, hogy a minta tetejéhez, de annak teljes szélességében rakjunk festéket a szitára, tehát képezzünk egy festékcsíkot a minta felett. Nem kell spórolni az anyaggal, legyen biztosan elég, és a fel nem használt mennyiséget úgyis vissza tudjuk rakni a festékes üvegbe mondjuk a rakli és egy kis ecset segítségével.
Biztosítsuk a szita helyzetét (én hozzá szoktam fogni a deszkához, asztalhoz), nehogy elmozduljon, majd a raklit éles szögben döntve húzzuk azt le a minta aljáig. A mozdulatsort (nem kell extra festéket felvinni) kevésbé éles szöggel és gyorsabban megismételhetjük még, hogy biztosak legyünk abban, a festék átnyomódott a szitán. Ne ismételjük nagyon sokszor, és hagyjuk, hogy a festék álljon a mintában, mert szétfolyhat (a szita takart részein állhat).
Óvatosan, a pólót az asztalon tartva állítsuk fel a szitát, és nézzük meg mit tettünk! :)
Remélhetőleg elégedettek lehetünk, a festék a minta területén átjött a szitán, a területén kívül pedig nem, így tökéletes nyomatot kaptunk!
A minta véglegesítése
Miután a festék megszáradt az anyagon, azt véglegesítenünk kell, hogy a mosást is bírja a jövőben, és tartós pólót kapjunk.
A véglegesítéshez sütőpapírt (vagy zsírpapírt, vagy olyan egyéb papírt, ami bírja a hőt) és egy sima vasalót használunk.
Amire figyelni kell:
- ha a vasalónk gőzölős, akkor kapcsoljuk ki ezt a funkcióját
A mintát letakarjuk a papírral és 4-6 percen át vasalgatjuk, tehát minden részletét jó alaposan átvasaljuk.
Takarítás, záró gondolatok
A festék felvitele és a vasalás megkezdése előtt jut rá időnk (de ha nem, akkor a vasalás végeztével már kell, hogy legyen rá), hogy a festékes eszközeinket, és a szitát is elmossuk. Ha használtunk ecsetet vagy pálcikát (amit még akarunk használni) és a raklit öblítsük el és tegyük valahová, ahol száradhatnak. Az újságokat, amik festékesek lettek és a szita széléről a festőragasztót dobjuk ki. Ami azonban a legfontosabb, hogy a szitát nagyon alaposan elmossuk, kefével is átdolgozzuk (ezt tehetjük olyan óvatosan, hogy a kiégetett minta újra felhasználható legyen, szóval sikáljuk, de ésszel)! A szita lyukai között nem maradhat festék, mert az beleszáradva már nehezen eltávolítható, és eltömíti azt a részt ahol van, így nem a kívánt mintát fogjuk kapni a szita használatával. Szóval a festéket maradéktalanul távolítsuk el!
A szita a mosást követő száradás után újra felhasználható, amennyiben nem sértettük meg az emulziót a mosás alatt. Ha sokáig kitartó (sok mosást bíró) szitát szeretnénk készíteni, úgy tartósabbá tehető a minta azzal, ha nem egy, hanem két réteg emulziót húzunk fel (felhúz, megszárad, felhúz a második réteg), és azon égetjük ki a mintát.
Ha másik minta elkészítésére szeretnénk a szitát felhasználni, annak sincs akadálya. A szitát emulzió eltávolítóval kenjük be, és mossuk le róla a már oldott emulziót. Érdemes lehet ilyenkor sima zsíroldóval is kezelni a felületet, hogy legközelebb is megfelelően ragadjon hozzá a fotoemulzió, majd a mosás és zsíroldozást követően hagyjuk megszáradni a szitát és már húzhatjuk is rá az újabb réteg emulziót, és kezdődik a gyártás elölről. :)
Remélem, hogy sikerült a póló elkészítése, és tudtam segíteni azoknak, akik olvasták a sorozatot, és persze várom a kérdéseket, hogy akár egy újabb bejegyzésben tudjak rájuk válaszolni!
Legyetek jók!
A sorozat részei:
[…] gépről az anyagra, a szitázás folyamata […]
[…] gépről az anyagra, a szitázás folyamata […]
Szia!
Lenne egy kérdésem! Fekete és sötétbarna pólóra szeretnék szitázni. A fényképes instrukcióidnál láttam, hogy te is fekete pólóra szitáztál fehér mintát. Kérdés: milyen festékkel tetted mindezt? Bogarásztam az eBay-en, a szimpla Speedball Fabric festékeknél azt írják hogy világos színű anyagra ajánlják, a Speedball Opaque festékcsaládnál fel van tüntetve, hogy sötét színű anyagra, de ott a fehér meg gyöngyházas. (De nekem nem kell csillogás!) :) Szóval az érdekelne engem,hogy milyen festéket rendeljek, hogy szépen takarjon a sötét alapokon? Előre is köszi!
Üdv.: Réka
@Sebestyén Réka:
Szia,
Igen, a sima Speedball Fabric festék világos anyagra való, a sötét anyagon nem látszik (csak ha van alatta egy fedő fehér réteg). Az Opaque a fedő náluk. Elvileg sima fehér is van, bár árulni én sem láttam, viszont ha látsz más fajta opaque fehéret, tehát más márkát, az is megfelelő lesz. Én a gyöngyház fehéret vettem anno, mostanában nem néztem, hogy mik vannak. Szóval a válasz, hogy sötét anyagra fedő (opaque) festéket keress. :)
Bálint
Szia!
Az “égetéshez” szükséges átlátszó fóliára készülő nyomtatás milyen nyomtatóval készül?
A tintasugaras nyomtatás nem elég sötét, nem fed eléggé, a lészer pedig megolvasztja a fóliát.
A választ előre is köszönöm.
István
@István:
Szia,
A bejegyzés készítésekor egy Canon lézernyomtatót használtam, de azóta már tintasugarasra cseréltem.
Valóban volt olyan, hogy a tintasugaras nem volt eléggé fedő, de ez általában az égetés idejének csökkentésével vagy a nyomtatás minőségének állításával orvosolható volt. Ennek ellenére vannak szerek, amik igazi feketévé teszek az így nyomtatott mintát.
A lézernyomtató jobb volt ilyen téren, soha nem olvasztotta meg a fóliát. Én írásvetítőbe való, elég vastag fóliát vásároltam, de lehet, csak gyenge volt a lézernyomtatóm. :)
Szia, ezt kifejtenéd bővebben:
“Ennek ellenére vannak szerek, amik igazi feketévé teszek az így nyomtatott mintát.”
Amúgy kapható direkt lézernyomtatóhoz kapható fólia, ami hőálló.
Köszi!
Szia,
Tudok a lézernyomtatós fóliáról, anno olyat használtam, de ettől még nem lett tökéletesen fekete a nyomat.
A szer amire gondolok pedig egy spray, amit láttam valahol. Ezzel le lehet fújni a nyomtatott fóliát és kitöltötte a kis hibákat, fedte a fekete nyomatot.
Szép estét!
Szia Bálint,
a textilre való festék teljesen vízbázisú, szóval takarítás alkalmával nem hagy maradandó nyomot pl fürdőkádon?
Üdv és szép napot!
Nem, semmilyen nyomot nem hagy ha nem hagyod megszáradni, hanem lemosod használat után.
Szia! Oldószeres festékhez milyen levilágító lámpát kell használni? Elég hozzá a 400W-os reflektor? Köszönöm!
Szia,
Én 500W-ost használtam (https://bolint.hu/2013/10/szitanyomas-levilagitas-hazilag/), de valószínű a 400W-os is elegendő.
Érdemes tesztelni, ahogy itt írtam: https://bolint.hu/2013/11/csikvilagitasi-proba-avagy-meddig-vilagitsam-meg-a-fotoemulziot/