Gépről az anyagra, a szitázás folyamata

Az elmúlt hetekben megtanultuk az alapokat, sorra vettük a szükséges eszközöket, alapanyagokat, választottunk egy mintát, amit el szeretnénk készíteni, és azt kellő felbontásban letöltöttük, megrajzoltuk… stb. egyszóval a számítógépünkön elérhetővé, nyomtathatóvá tettük.
Ebben az írásban innen folytatjuk a történetet. Az előzőektől eltérően most inkább képeken keresztül mutatom be a folyamatot, hiszen itt nagyon fontos, hogy lássuk is, hogy mi történik.

Fotoemulzió felhúzása a szitára

Készítsük elő a tiszta, száraz szitánkat, a felhúzó vályút és a fotoemulziót, amit használni szeretnénk.
Jó, ha van a közelben egy tiszta ecset is, így a fel nem használt emulziót annak segítségével még meg tudjuk menteni későbbi használatra.
Amire figyelni kell:

• a lehető leggyorsabban végezzük ezt a műveletet, vagy pedig sötét kamrában, mivel a fény (főleg napfény) reakcióba lép az emulzióval. Nem kell azért kapkodni, csak ne hagyjuk nyitva az emulziós tégelyt, és a felhúzás után gyorsan vigyük fénytől védett helyre a szitát.
• a szitára nem kell sok emulzió, a rá kerülő réteg legyen olyan vékony, amilyet csak tudunk húzni

Tegyünk emulziót a felhúzó vályúba úgy, hogy annak teljes hosszára jusson, majd a szita hátsó felét fogva, először ezt, majd a másik oldalt is vonjuk be egyenletesen az emulzióval.

Az utolsó képen már a szita mindkét oldala be van vonva a fotoemulzióval.

Amikor idáig megvagyunk, a bevont szitát tegyük fénytől védett, lehetőleg száraz, meleg helyre. Én erre a célra egy régi bőröndöt használok.
Hagyjuk megszáradni a szitán az anyagot, és amíg szárad, addig nyomtassuk ki a mintánkat. A száradás jó, meleg időben olyan 2-3 óra alatt megvan minden egyéb segítség nélkül, persze az iparban erre szárító gépet (vagy állványt) használnak, ami 10-15 perc alatt megszárítja a szitát. Nekem ilyenem nincs, szóval várok. :)

A minta nyomtatása

Amíg szárad a szitán sem kell unatkoznunk, hiszen ebben a fölös időben prímán elő tudunk mindennel készülni a visszalévő folyamatokhoz.
Ilyen előkészület a minta nyomtatása.
Amire figyelni kell:

• először mindig sima papírra nyomtassuk ki a mintát, és ezzel a próbanyomattal ellenőrizzük a nyomtató minőségét (jól kell, hogy fedjen a fekete, a képen látszik is, hogy ez a nyomtató így nem lesz jó nekem, így egy másikkal nyomtattam a fóliára -természetesen ellenőrzés után-), és a nyomtatott minta méretét a cél anyagon. A fólia egy nagyságrenddel ugyanis drágább a sima papírnál, így spóroljunk vele.
• a fóliára mindig feketével nyomtassunk

A minta kiégetése

Amint kezünkben van a száraz szita, és az átlátszó fóliára kinyomtatott minta neki is láthatunk a minta kiégetésének. Az égetés itt kicsit megtévesztő lehet, a procedúra alatt csupán fénynek tesszük ki a fotoemulziót, majd kimossuk a szitát, tűz és gyufa nem fog kelleni.
Helyezzük nem fényvisszaverő felületre a szitát (nálam ezt a sötét törölköző biztosítja) hátuljával felfelé (a szita hátulja az egyenes rész, tehát ahol a szitaszövet egy síkban van a kerettel). A szita felületére rakjuk rá a mintát tartalmazó fóliát, és ha van, akkor fedjük le egy üveglappal (csak, hogy nehogy elmozduljon vagy felgyűrődjön a fólia), vagy ragasszuk le átlátszó ragasztóval (cellux, tixó ki hogy nevezi :)). A szitától kb. 40 cm-re állítsuk be fixen, függőlegesen a fényforrásunk, majd kapcsoljuk be, és hagyjuk, had tegye a dolgát, olyan 7-8 percig (ez az idő erre a távolságra, és a Speedball fotoemulzióhoz lett kimérve, külön bejegyzésben írok a mérés módjáról).
Amire figyelnünk kell:

• a mintát csak addig égessük, amíg szükséges, de addig igen. A rövid ideig vagy túl sokáig kezelt minta sem lesz tökéletes nekünk (sokszor használható, de nem tökéletes).
• a mintát tükrözve helyezzük a szita hátuljára, mert ez a rész (a hátulja) fog a pólóra feküdni, tehát a szita a festéskor a hátuljára égetett minta tükörképét mutatja.

Amint letelt az idő, kapcsoljuk ki a lámpát, és a szitán már látni fogjuk, hogy a minta sárgásan megjelenik rajta. Nedvesítsük be a szitát, és kicsit hagyjuk ázni (1-2 perc).

Ezután nagy nyomással mossuk ki a mintát, tehát a minta mentén kezdjünk nagy nyomású vizet (nem kell meleg legyen, max. langyos) nyomni a szita hátuljára. 1-2 perc alatt feltűnik a kívánt minta a szitán, ellenőrizzük, hogy minden nem kívánt emulziót sikerült-e eltávolítanunk, majd sima nyomással és körömkefével kicsit a szita mindkét oldalát öblítsük át egyszer.

A mosást követően hagyjuk a szitát megszáradni. Már nem kell vigyáznunk a fénnyel, akár a teraszra is kitehetjük vízszintes helyzetben, hogy a nap hamarabb megszárítsa nekünk.

A póló festése

A festéshez stabil munkakörnyezet szükséges, sem a póló, sem a szita nem mozdulhat el a folyamat közben, mert a mintánk elmosódik. Én ennek ellenére egy vasalódeszkát használok festéshez, mert éppen elég helyet biztosít a művelethez, és így dolgom végeztével egyből vasalhatom is a pólót. Készítsük hát ki és simítsuk el a pólót, majd helyezzük rá a szitát úgy pozicionálva, hogy a minta a pólón végleges helyén legyen.

Amire figyelni kell:

• a pólóba, a festés helyére tegyünk be egy kartonlapot, vagy valamilyen egyéb papírt, anyagot, hogy elkerüljük azt, hogy a festék az anyagon át esetleg megfogja a póló másik oldalát is

A minta véglegesítése

Miután a festék megszáradt az anyagon, azt véglegesítenünk kell, hogy a mosást is bírja a jövőben, és tartós pólót kapjunk.
A véglegesítéshez sütőpapírt (vagy zsírpapírt, vagy olyan egyéb papírt, ami bírja a hőt) és egy sima vasalót használunk.
Amire figyelni kell:

• ha a vasalónk gőzölős, akkor kapcsoljuk ki ezt a funkcióját

A mintát letakarjuk a papírral és 4-6 percen át vasalgatjuk, tehát minden részletét jó alaposan átvasaljuk.

Takarítás, záró gondolatok

A festék felvitele és a vasalás megkezdése előtt jut rá időnk (de ha nem, akkor a vasalás végeztével már kell, hogy legyen rá), hogy a festékes eszközeinket, és a szitát is elmossuk. Ha használtunk ecsetet vagy pálcikát (amit még akarunk használni) és a raklit öblítsük el és tegyük valahová, ahol száradhatnak. Az újságokat, amik festékesek lettek és a szita széléről a festőragasztót dobjuk ki. Ami azonban a legfontosabb, hogy a szitát nagyon alaposan elmossuk, kefével is átdolgozzuk (ezt tehetjük olyan óvatosan, hogy a kiégetett minta újra felhasználható legyen, szóval sikáljuk, de ésszel)! A szita lyukai között nem maradhat festék, mert az beleszáradva már nehezen eltávolítható, és eltömíti azt a részt ahol van, így nem a kívánt mintát fogjuk kapni a szita használatával. Szóval a festéket maradéktalanul távolítsuk el!

A szita a mosást követő száradás után újra felhasználható, amennyiben nem sértettük meg az emulziót a mosás alatt. Ha sokáig kitartó (sok mosást bíró) szitát szeretnénk készíteni, úgy tartósabbá tehető a minta azzal, ha nem egy, hanem két réteg emulziót húzunk fel (felhúz, megszárad, felhúz a második réteg), és azon égetjük ki a mintát.

Ha másik minta elkészítésére szeretnénk a szitát felhasználni, annak sincs akadálya. A szitát emulzió eltávolítóval kenjük be, és mossuk le róla a már oldott emulziót. Érdemes lehet ilyenkor sima zsíroldóval is kezelni a felületet, hogy legközelebb is megfelelően ragadjon hozzá a fotoemulzió, majd a mosás és zsíroldozást követően hagyjuk megszáradni a szitát és már húzhatjuk is rá az újabb réteg emulziót, és kezdődik a gyártás elölről. :)

Remélem, hogy sikerült a póló elkészítése, és tudtam segíteni azoknak, akik olvasták a sorozatot, és persze várom a kérdéseket, hogy akár egy újabb bejegyzésben tudjak rájuk válaszolni!
Legyetek jók!

A sorozat részei:

• bevezetés
• alapelvek, alapfogalmak
• alapanyagok, azok beszerzése
• kellékek, gépek, eszközök és azok házi helyettesítő eszközei
• minta készítése a számítógéppel